Szóval tudom az a szupi, amikor csak a jót írjuk le csak a jóról beszélünk. Biztos így csak a jót vonzzuk be, de hát vannak napok, amik nem olyan jók.
Én úgy gondolom, hogy Nektek ezt is megmutatom. Mert nem mindig minden happy és szupi. Vannak napok, sőt néha időszakok, amijor egy sötét szobába menekülnék el a világ elől. Hagyjanak békén, ne legyen feladat, ne legyen teher, ne legyen semmi. Csak a csönd a magány és én. (Na ha ezt egy szakember olvassa, tuti megállapítja, hogy depressziós vagyok 😂)
Szóval én most lent. Mi ennek az oka? Nem tudom. Gőzöm sincs. Magamalá teper, lehúz. Simán lehet, hogy csak megjön, már elegem van a télből vagy ahogy a szüleink mondanák tavaszi fáradtság és amiatt de egy rosszabb periódus is lehet. Nem tudom, ezen nem szoktam töprengeni, csak próbálom túlélni ezt az időszakot és minél előbb kibújni belőle.
Hiába vagyok lent, tudom hogy menni kell előre, nehezebb sokkal, de muszáj. Nincs más opció. És ami fontos, hogy a megszokott dolgokat sem szabad abbahagyni.
Szívem szerint nem mennék edzeni, de tudom, hogy később ezt megbánnám, ezért megerőszakolom magam és irány a terem. 💪
Majd itt kitolom magamból az összes fusztrációm, bánatom, búm, bajom. (Ennyi b betűs szót)
Nem tudom ti hogy szoktáaok ezt átvészelni, mit csinaltok ilyenkor. Van valami ötletetek?