Az az autó, amit most hajtunk. Családunk új „büszkesége” egy Ford Mustang. Eddig is minden autónknak volt neve, hát neki is lett. És már sokan Jupyyy-nak hívják 🫣
De hogy lett egy mustangunk?
Menjünk vissza a kőkorszakba…. Amikor is a bátyámnak volt egy gyönyörű tűzpiros kabrió mustangja, hófehér belsővel. Nagyon szép volt, nagyon ment. Nagyon fancy volt. Abban az időszakban sűrűn hallottam a családomtól, hogy anyaaa legyen nekünk is egy mustangunk! De hát miből. Az drága autó, sokba kerül, sokat eszik és egyébként is az nem családi autó…
Tegyél bele kutyát, saras gyereket? Jajj hát isten ments. Az hétvégi puccparádés kocsi. Gondoltam én….
Aztán a bátyám eladta a kocsiját, felajánlotta, hogy vegyük meg tőle…. Nem tettük. Így akkor nem lett mustangunk.
Nagyon de nagyon sokat hallgattam, hogy miattam nem lett, milyen jó lett volna egy, ugye milyen szép, és de jó lett volna ha a miénk lenne…. Szóval nyomasztottak rendesen 🫣 aztán teltek a hónapok, az évek és ez egyre kevésbbé volt téma, de néha azért előjött…
Mígnem 24 áprilisában egy ismerősöm posztját megosztottam, ami egy Mustang találkozó volt, közben támogattak egy olimpikonunkat. Gondoltam hátha van olyan akinek érdekes lehet, ezért osztottam meg. Ö izé kirobbantak a gyerekeim a szobájukból (ebből látszik még követik az anyujkat a közösségi médiában 😂) és egyszerre, felváltva folyamatosan kérdezték, hogy anya megyünk Mustang találkozóra? Mondanom se kell leblokkoltam, mert ez a tali nem itt Pesten volt, hanem messze vidéken . . Mi a francnak utaznánk annyit, hogy megnézzünk néhány mustangot? De itt már nem volt mit tenni… Mentünk mustang találkozóra egy Forddal. A család még azt is kipuncsolta, hogy menjünk innen Pestről a konvojjal, mert az milyen jó poén.
A gyülekezési ponton ha a kocsink ablakait nem húzzuk le, akkor másra gondoltak volna mi történik az autóban. Ugyanis minden mustang láttán, hallatán a lányom elkezdett fel-le pattogni a kocsiban. Jelentem a lengéscsillapító rendben van. Aztán elindult a csapat, és elindultunk mi is. Mentünk a konvojjal, azaz a konvoj végén. Nem gondoltam, hogy ennyire fantasztikus élmény lesz ez a mustangozás, de az ami ott fogadott minket az szinte leírhatatlan.
Már amikor a bátyám kocsijában ültünk, ott is elfogott valami gyermeki izgalom. De itt amikor a csapattal együtt mentünk, hiába nem egy mustangban ültünk azt éreztem, hogy ezt az érzést nap mint nap szeretném átélni. A családomról nem is beszélek, akik végig vigyorogtak, olyan boldogság volt az arcukon, amit nem túl sűrűn látok, pedig egy őrült-vidám család vagyunk.
Menet közben volt egy pihenő, ahol mindenki kiszállt a kocsiból. Ez egy benzinkút volt, amit valójában megtöltöttünk.
Nektek milyen gondolataitok vannak, ha mustangot láttok? De most tényleg? Kérlek írd meg nekem. Keress meg facen, instán vagy bárhol 😂
Én azt hittem, ahogy már írtam is, hogy ilyen autókban csak külön ruciban utaznak, figyelnek az utolsó fűszálra is, mondhatnám, hogy pöffeszkedő izomautós sofőrök szállnak ki belőlük….
Hát NEM. Annyira megdöbbentünk, amikor komplett családok szálltak ki a kocsikból, volt ahol kutya is utazott a csapattal, volt ahol két gyerek, kis gyerek, kamasz minden. És ami nekem a pontott tette az i-re a közvetlenségük. Azonnal befogadók, beszélgetnek, imádtam. Majd ment tovább a konvoj és megérkeztünk a végcélunkhoz. Csodás látvány volt az a sok autó együtt. És számomra felemelő érzés volt, hogy annyira nyitott mindenki, hogy beülhettünk a kocsikba, hátrányos gyermekeknek külön élményautóztatást csináltak, hát szuper napot kaptunk ott.
Hazafelé megpecsételődött akkori szeretett autónk sorsa.
Már korábban is beszéltünk róla, hogy el kellene adni a Kugát. Peti minden áron valami elektromosat szeretett volna venni, de attól én nagyon óckodtan, ezért nem is volt olyan full határozott ez a döntés. Nézegtte a Teslat vagy BYD… Hát izé ….
Eladjuk a Kugát veszünk egy Mustangot.
Jöttek egymásnak a kérdések: Milyen legyen az orra? A kerek lámpás? A hosszúkás? Milyen legyen a feneke? Milyen motor legyen benne? V6 V8 5literes 3,7-es?
Igen igen tudom olyan kérdések amit csak egy olyan ember tehet fel ilyen sorrendben, aki egyáltalán nem ért a Mustangokhoz. Ezek voltunk mi 😂
Aztán végül megbeszéltük, hogy milyen külemmel rendelkezzen az álmaink autója.
Elkezdtük bújni a hírdetéseket és találtunk is kettőt amire azt mondtuk hogy oké, de azok messze voltak.
Közben mind a ketten attól féltünk, hogy a lányoknak csak a rendezvény miatti hangulat adta adrenalin miatt mondták hogy kényelmes a hátsó üléssor és nem zavarja őket a kétajtós utazás.
Úgyhogy elmentünk egy pesti szalonba megnézni egy kocsit, hogy milyen a hátsó üléssor. Ez az autó nem volt a kiválasztak között, csak megfelet az alap kritériumoknak. Megnéztük és ott a helyszínen annyira beleszerettünk, hogy meg is vettük.
Ott azonnal rámondtuk az ament és izgatottan mentünk haza, hogy vettünk egy kocsit 🫣 Megmutattuk a lányoknak a számlát, hogy helló mit vettünk, és annyira cukin reagáltak rá mind a ketten. Léna egyből uuuu vettünk egy Mustangot? Aztán amikor mondtuk, hogy igen pattogott mint a nikkelbolha 😂
Maja először azt hitte, hogy a nyaralásra a bérelt autónk lesz egy mustang 🥰 de amikor mondtuk, hogy nem béreljük ez az új kocsink akkor ő is annyira boldog volt 🥰
Este a vásárlást megünnepelve elmentünk bulizni, és „leinni” magunkat a sárga földig mentes vízzel, hogy mit tettünk.
Így lett a tulajdonunkban egy Ford Mustang.
Természetesen várni kellett az átvétellel, mert mindent lepapíroztak nekünk.
Végre megtudtuk a dátumot, hogy mikor kerül a nevünkre és mikor mehetünk érte. A dátum június 10-e amikor a nevünkre került. Ez a dátum számunkra egy nagyon fontos nap. Édesanyám születésének a napja. 🥰
Szóval másnap mehettünk a kocsiért.
Természetesen a lányok is akartak jönni átvenni a kocsi. De mi a belvárosban voltunk, ők meg otthon. Hát hogy hozzuk össze. Cukin együtt eljöttek a szalonhoz.. Kivételesen mint 2 jó testvér pont láttuk ahogy sétálnak egymás mellet mert pont egyszerre értünk oda. Szóval összeszedtük a lányokat és bementünk a szalonba, ahol ott várt a kis csodánk. Megkaptuk a papírokat, kiálltunk a szalonból és indulás az első közös utunkra.
Ezen az úton született meg a neve is, mikor az első gyorsításnál Léna hangosan felkiáltott Jupyyy.
Ekkor született meg számunkra Jupyyy és innentől kezdve az életünk nagyon fontos része lett. De erről majd később sokszor fogtok hallani 🙂